Jagodina, MNU, 8. juli 2005. u 19 sati

Győri Elek, Ples parova, 1939.

Naivno slikarstvo je, na tlu Republike Mađarske, dostojno zastupljeno u Muzeju naivne umetnosti u Kečkemetu, a u Srbiji u Muzeju naivne umetnosti u Jagodini. Zahvaljujući zajedničkim projektima dva pomenuta muzeja, naivni umetnici iz Republike Mađarske učestvuju na samostalnim i grupnim izložbama, kolonijama i bijenalima Muzeja naivne umetnosti u Jagodini što je prilika za druženje i saradnju umetnika i zbližavanje nacionalnih kultura Mađarske i Srbije.

...U istoriji mađarske naivne umetnosti značajnija veza s realnošću prema seoskom životu. To stvara narodni realizam i etnografsku originalnost. Takvo umetničko razmišljanje određuje tematiku i viziju ovih umetnika u poslednjih decenija...


Sűli András, Pejzaž obale, 1935.

KATALOG

• Bálasz János, Prevlačenje debla, 1968.
• Batáné Bertus Terézia, Seoski praznik, 1983.
• Barosné Endresz Teréz, Žena sa vretenom, 1977.
• Barosné Endresz Teréz, Adam i Eva, 1977.
• Frank Nándor, Povratak sa kirbajna, b.g.
• Gajdos János, Vitlejemska pastorala, 1937.
• Gajdos János, Procesija, 1937.
• Gajdos János, Pogreb, 1948.
• Gajdos János, Praznična vožnja, 1937.
• Gombkötöné Tóth Ilona, Nedelja, 1985.
• Gubányi Imréné Greksa Erzsébet,
  Oblačenje devojke, 1974.
• Győri Elek, Polazak na vašar, 1944.
• Győri Elek, Kolo, 1934.
• Győri Elek, Ples parova, 1939.
• Homonai Pál, U polju, 1990.
• Juhászné Albert Rozália, Vitlejemska pastorala, 1985.
• Juhászné Albert Rozália, Svadba u Patrou, 1989.
• Juhászné Albert Rozália, Davno veče, 1991.
• Kada István, Kopači, 1975.
• Kada István, Oranje, 1957.
• Kada István, Salaš moga brata, 1970.
• Koday László, Ovce u dolini, 1990.
• Koday László, Kozji pastir, 1989.
• Orisekné Farsang Erzsi, Koledari, 1978.
• Orisekné Farsang Erzsi, Komušanje, 1976.
• Sűli András, Enterijer crkve, 1938.
• Sűli András, Pejzaž obale, 1935.
• Szalai Ferenc, Vršidba, 1982.
• Tordai János, Pastir sa frulom, 1982.
• Tőke Emre, Kosač, 1986.
• Vankóné Dudás Juli, Pogreb neveste, b.g.
• Vankóné Dudás Juli, Tkanje, 1972.
   

A naiv művészeti iránynak méltó képviselői a magyar Naiv Müvészek Múzeuma Kecskeméten, Magyarországon, valamint Szerbiában a Naiv Müvészek Múzeuma Jagodinán. A magyar és a szerb nemzeti kultúra általi közeledésén való munkálkodás eredménye, hogy a két múzeum közötti projektumok kivitelezésében való részvállalásnak köszönhetően a magyarországi naiv művészek részt vesznek ajagodinai Múzeum míívésztelepein és biennáléin, barátkoznak és együttmüködnek a többi európai ország művészeivel is. Ez az együttmüködés meghatározó irányvételünk ajövőben ís.

A magyar naiv művészet történetébenjelentős vonulatot jelent a valósághoz, a paraszti élet megélt élményeihez való kötödés, melyet egyfajta népi realizmus és néprajzi hitelességjellemez. E törekvés az őstehetségek és az utóbbi két évtizedben feltűnt alkotók nagy részének szemléletét és témaválasztását egyaránt meghatározza. A falu világa, munkafolyamatok, hétköznapok és ünnepekjelennek meg a vásznakon, születnek a faragókések alatt.

Bálasz János, Prevlačenje debla, 1968.

 

 

Győri Elek, Kolo, 1934.

Homonai Pál, U polju, 1990.

Sűli András, Pejzaž obale, 1935.